Beépítési „itiner” --legfontosabb tudnivalók
A szerkezeti hibák 50 %-a a nem megfelelő beépítésre vezethető vissza !
Terhelésátvitel – ablakok
- a terhelésátvitel a teherhordó- és távtartó ékek segítségével valósul meg;
- szigetelő habok és multifunkciós szalagok terhelésátvitelre nem alkalmasak;
- az ékeket a szárnyak nyitásirányához igazítva kell elhelyezni a szerkezetek alatt;
- mindig ott támasszuk meg, ahol a teher hat;
- ablakok esetében az ékek nem lehetnek szélesebbek, mint a keret;
- kerüljük a tartós deformáció kialakulásának veszélyét az ékelés során;
- a rögzítéshez használt segédékeket a beépítést követően el kell távolítani;
- a teherhordó ékek eltávolítása a beépítést követően is tilos!
- építészeti változás a tervezés trendjében;
- rendkívül nagy szerkezetek, megnövekedett súlyok, nehéz üvegek;
- 100 kg súlyt meghaladó szerkezetek esetében hatványozottan megnövekedett keresztirányú- és emelőterhelések;
- a helyes ékelés által az üvegsúly átkerül a nyílászáróra, majd arról az épületszerkezetre;
- a függőleges irányú terhelések átadása az épületre a szerkezet alján vízszintesen elhelyezett teherhordóékeken keresztül történik;
- a vízszintesen ható terheléseket az épületre a szerkezet oldalán elhelyezett teherhordóékek közvetítik;
- az ékek elhelyezését a szárny nyitásiránya határozza meg;
- a terhelésátvitelt ott kell biztosítani, ahol a működtetésből származó terhelések hatása várható;
- az épületdinamikából származó szabad mozgást biztosítani kell a nyílászárók ellentétes oldalán;
Ahogy nem szabad…
- Ékekkel szembeni elvárás
- legyenek forma-és mérettartók;
- rendelkezzenek alacsony hővezetőképességgel;
- üreges kamrásprofilok alkalmazása nem megengedett;
- a szélességük minimum 50 mm legyen;
- tokprofilok, tokszélesítők és aláépítmények alkalmazása esetén azokat a teljes terjedelmükkel támasszák alá;
Csatlakozás – ablakok
Csatlakozási követelmények - ablakok
- a csatlakozási hézagnak kompenzálnia kell a tokkeretből származó összes mozgást;
- az épületszerkezetből eredő mozgások erős befolyással bírnak a fugahézagra;
- a fugahézag geometriája a külső hatások (hőmérséklet, páratartalom, szél) hatására megváltozhat;
- a műanyag- és fém szerkezetek esetében a hőmérséklet, a fa szerkezetek esetében pedig a nedvesség a leginkább befolyásoló faktor;
- A fugatömítés feladata
- a fuga teljes területének szigetelőanyaggal történő kitöltése;
- a teljes tömítettség biztosítása a helyiség belső és külső oldalán;
- a fugakialakítás meghatározó szereppel bír a hő-és hangszigetelés szempontjából is;
- a hajszálrések, repedések a fugában a fenti termékjellemzőket jelentősen ronthatják;
- tömítőanyagok (PU habok, ásványi szálas szigetelő anyagok, habosított szalagok) alkalmasak nagyobb tágulási tartományok kitöltésére;
- a fenti tömítőanyagok alkalmazása esetén a beépítési hézag szélességét a tömítés típusához és a keret anyagának tágulásához kell igazítani;
- a fugamélység minimum a fugaszélesség fele legyen;
- tömítőszalagok (táguló szalagok, impregnált hézagtömítő szalagok, többfunkciós szalagok, hézagzáró fóliák) alkalmazása kisebb tágulási tartomány esetén ajánlatos;
- a tágulási szalagok típusát a beépítési hézag és a keret anyagának tágulási tulajdonsága alapján határozzuk meg;
- ebben az esetben a fugamélység a fugaszélesség fele legyen, de minimum 6 mm, maximum pedig 18 mm;
- PUR habok
- elasztikus tulajdonságokkal rendelkező Polyuretan (PUR) helyi habok;
- károsodás nélkül elnyelik a fugában keletkező mozgásokat;
- impregnált habszalagokkal, táguló szalagokkal, fugalezáró fóliákkal kombinálva a legtökéletesebb párosítást jelentik a hő-és hangszigetelésre, a víz-és légzárásra;
- multifunkciós (többfunkciós) szalagok:
- multifunkciós tömítő szalagok 3 alapvető funkciót (légtömörség, hézagszigetelés, időjárásvédelem) egyesítenek magukban;
- teljesen kitöltik az épületszerkezeti elem fugaterületét;
- bevonatokkal, fóliákkal kombinálva nedvességhez alkalmazkodó funkcióval bírnak;
- teherhordó-és távtartó ékek elhelyezésére azonban nincs hely;
- nem biztosítható a hatékony terhelésátvétel;
- impregnált hézagtömítő szalagok:
- előtömörített kiszerelés (kompriband);
- 30 % – 50 % előtömörítettség esetén a legjobb a hő-és hangszigetelő képesség;
- alacsony páradiffúziós ellenállás, kiváló vízzárás;
- jó a nedvességkompenzáció;
- kültéri használatban 300 Pa - 600 Pa vízzárásig;
- beltéri használatban különösen nagy lég-és nedvzáróképesség;
- impregnált hézagtömítő szalagok:
- a tartós funkcionalitás érdekében meg kell őrizni a tömörített szintet beépített állapotban is;
- tömörített állapotban a méreteit hozzá kell igazítani a fugaszélességhez;
- kis méretek => kis munkatartomány;
- nagy méretek => nagy munkatartomány;
- 20 perc és 36 óra között idő alatt éri el a végleges tömítettségi állapotot;
Rögzítés – ablakok
Alaptézisek I
- habok, ragasztok, szórható tömítőanyagok rögzítéshez nem megengedettek;
- a rögzítés mindenkor szilárd anyagba történjen!
- szögekkel, tömítőanyagokkal, szigetelő habokkal megvalósított rögzítés nem megengedett;
- ütvefúró használata perforált téglába tilos!
- a nyílászárók rögzítésének minden arra ható erőt biztonságosan továbbítania kell a tartószerkezetre és a talajra, viszont azokról nem kerülhet át semmilyen erőhatás a nyílászáróra;
- a profilok hőmérsékletváltozás hatására bekövetkező tágulását figyelembe kell venni;
- az alapanyagok maximális elhajlására vonatkozó sajátosságaival kalkulálni kell;
Alaptézisek II
- számolni kell a szerkezet önsúlyából, illetve a kiegészítők (árnyékolórendszerek, redőnyök) súlyából származó terhelések állandó jelenlétével;
- a nyílászárókat legalább két egymással szemben lévő oldalon a tartószerkezethez biztonságosan rögzíteni kell;
- a terhelések átvitele a rögzítéseken keresztül valósuljon meg;
- biztosítani kell a megengedett deformációk, elhajlások károsodás nélküli kompenzációját;
- a hőmérsékletváltozás, illetve a szerkezetet érő terhelések hatásának függvényében az előírás szerinti rögzítési távolságokat csökkenteni, vagy növelni érdemes;
- alkalmazzunk rugalmas rögzítőelemeket a sarokrepedések elkerülése érdekében;
Alaptézisek III
- a szerkezeteket mindig fúrjuk elő, s ne használjunk ütőszerszámokat;
- lehetőleg a habarcshézagba fúrjunk;
- ügyeljünk a tipli teherbírására és hosszára az épületszerkezet anyagának függvényében;
- a tiplihez igazított hosszúságú csavarokat, megfelelő teherbírású rögzítőfüleket és szerelőkonzolokat használjunk;
- a furatokat fújjuk ki, különben csökken a rögzítőelem teherbíróképessége;
- a csavarokat egyenletesen húzzuk meg és feszültségmentesen szorítsuk a keretre;
- az alsó vízszintes tok csavarral történő rögzítése esetén ügyeljünk arra, hogy a csavar tengelye minél bentebb kerüljön;
- a tipli/csavar fejét minden esetben tömítsük le, hogy ne kerüljön víz az acélkamrákba;
Alaptézisek IV
- alsó oldali rögzítőfuratok lezárása, tömítése vízbefolyás ellen;
- a szerkezet függőleges, vízszintes és azonos síkú kivitelezése;
- a függőlegestől és vízszintestől való eltérés nem lehet nagyobb 3 méteres hosszon, mint 1,5 mm/m, illetve a teljes szerkezet vonatkozásában, mint 3 mm;
- a tokszerkezet ne mozduljon ki a helyéről, kerüljük a „túlzott erővel” történő meghúzást (behajtók szabályozható nyomatékkal);
- a szerkezet funkcionalitása és megjelenése ne sérüljön a rögzítés kivitelezése során;
- A rögzítés során előforduló hibák
- a méretek és súlyok alábecsülése;
- a statika részben vagy teljes egészében történő ignorálása;
- az összes kölcsönhatásban lévő anyag tágulási, illetve zsugorodási tulajdonságának figyelmen kívül hagyása;
- szerkezetek elégtelen, vagy hibás rögzítése;
- rosszul megválasztott csavartávolság;
- helytelenül megválasztott rögzítési mélység;
- teljes oldalak hiányzó rögzítése;
- rögzítőfüllel történő beépítés:
- rugalmasságuk révén az anyagok hőmérsékletváltozás hatására bekövetkező hosszváltozását jól kompenzálják;
- csak az ablak síkjára merőleges terhelést képesek felvenni;
- alulméretezés esetén könnyen deformálódnak;
- a túlzott (>= 45 °) deformációt beforgatáskor el kell kerülni;
- a fugahézagban lévő fémalkatrészek termikusan gyenge pontok;
- elengedhetetlen a korrózióvédelemmel történű ellátásuk a füleket úgy kell elhelyezni a szigetelő anyagok tartományában, hogy elkerüljük a káros hőhidak kialakulását;
- M023 csavartámasz :
- üreges, perforált téglába, XPS táblába történő rögzítés esetén kiegészítő stabilitást nyújt;
- a csavartámasz a kritikus értékeket 5-szörös mértékben feljavítja;
- jobb erőelosztást garantál, illetve biztosítja a vasalatra ható terhelések falazatra történő hatékony átvitelét;
- alkalmazása nélkül a szerkezet már 3-4 kg súlyterhelés esetén kimozdul a rögzítési pozícióból;
- használatával kivitelezett rögzítés esetében 13-14 kg súlyterhelésnél sem tapasztalható elmozdulás;
- M323 „Maßchecker”:
- a beépítéskor is biztosítja az előírás szerinti rendszerméretek (12 mm vasalatfalcmagasság, 8 mm-es szárnytakarás) meglétét;
- a méretpontos beépítés által szavatol a meghatározó termékjellemzők (hang- és hőszigetelés, lég-és vízzárás) teljesüléséért;
- megbízható segítség a nyílászárók beépítésénél a szerkezetek beállításához;
- csökkenti a reklamációk előfordulási esélyét;
- használata garantálja a kontrollált nyitás- és zárási funkciót a szerkezetek számára;
- M136 dübelkamra-adapter :
- kiválóan ellensúlyozza a vasalatterhelést;
- teljesül az ift.Rosenheim által előírt 60 mm minimum éltávolság;
- erős csavarkötés és fokozott szilárdság jellemzi az üvegezőléc nútjába történő „kapaszkodás” révén;
- nincs szükség az acélszelvények átfúrására;
- nincsenek rozsdásodást okozó acélforgácsok;
- kiváló kamratömítettség jellemzi;
- nincs vízbefolyás;
- alkalmas betonba, mészhomoktéglába, tömör téglába, perforált téglába, könnyű betonba és puha fába történő beépítéshez is;
- M136 dübelkamraadapter :
- rögzítéséhez ajánlott csavar: (Würth) AMO III – AW30 ⌀7,5 mm - ⌀8mm-es fej -- megfelelő hosszúságban;
- kompenzálja a bármely irányból szerkezetre ható terheléseket;
- kiválóan ellenáll a csavarodásnak, tekeredésnek;
- a tokon keresztüli rögzítéshez viszonyítva minimális különbség a kihúzóerő és nyíróerő vonatkozásában -- lásd ift. Rosenheim vizsgálati jelentése a következő oldalon;
- az „L” csavarhossz meghatározása = tokmagasság+beépítési hézag+rögzítési mélység
- Beépítési csavarmélység a csavarhossz függvényében:
- a csavarmélységet és a csavar hosszát minden esetben igazítsuk a falazat anyagához;
- a furatmélységet, a furat átmérőjét és az éltávolságot a rögzítőelem gyártójának előírásai szerint alakítsuk ki;
- ügyeljünk az optimális beépítési hézag kialakítására;
- az eltúlzott beépítési hézag esetén növekszik a hajlítónyomaték és csökken a rögzítőelem teherbíróképessége!
Terhelésátvitel – ajtók
- a terhelésátvitel teherhordó- és távtartó ékek alkalmazásával történjen;
- szigetelő habok és multifunkciós szalagok alkalmazása terhelésátvitel céljából nem megengedett;
- az ékeket a szárnyak nyitásirányához igazítva kell elhelyezni;
- bejárati ajtók esetében fokozott dinamikus terheléssel kell számolni;
- erős becsapódások kompenzálására a zárólemez és a pántok tartományában kiegészítő alátámasztások szükségesek;
- az ékek nem lehetnek szélesebbek, mint a keret;
- tartós deformáció elkerülése az ékelés során;
- segédékeket a beépítést követően el kell távolítani;
- teherhordó ékek eltávolítása a beépítést követően is tilos!
- nagy teherbírású padlóbeállók;
- acélerősítéssel ellátott toktoldók;
- acélba csavarozott konzolok;
- egyértelmű terhelésátvitel;
- magabiztos rögzítés;
- előírt rögzítési távolságok;
Rögzítés és beépítés – ajtók
Rögzítés előkészítése - ajtók
- a bejárati ajtókra jóval erősebb terhelések hatnak (erős becsapások, folyamatos statikai igénybevétel), mint egy ablakra;
- a bejárati ajtók esetében kevesebb a záródási pont, mint az ablakok esetében;
- a pántok, illetve a záródási pontok tartományában kiegészítő rögzítési pontok elhelyezése célszerű;
- használjunk megfelelően hosszú csavarokat;
- osztók, sorolások tartományában alkalmazzunk kiegészítő rögzítéseket;
- ügyeljünk a mennyezet süllyedésének eshetőségére, s a megfelelő beépítési hézag kialakítására;
- a küszöb alul –lehetőleg - fusson végig;
- az ajtó kicsomagolása, az ajtószárny leemelése:
- támasszuk az ajtót kívülről a falnak;
- ügyeljünk a tartozékos dobozok és pótkulcsok megőrzésére;
- nyissuk ki a bejárati ajtót a kulccsal;
- akasszuk le a szárnyat, s az alátámasztási felületeknél védjük megfelelően (szivacsdarabok, kartonlapok használata) a sérülések ellen;
- döntsük a szárnyat az alátámasztásoknál a falnak;
- soha ne a kilincsnél vagy a cilinderben hagyott kulcsnál fogva emeljük meg a szárnyat;
- a szerkezet mozgatásához használjunk hevedert;
- helyezzük a keretet a beépítési nyílásba, majd igazítsuk ki vízszintesen balra és jobbra a megfelelő magasságba;
- ha a belső oldali padlószint még nem készült el, akkor a magasságot igazítsuk a "métervonalhoz„;
- ügyeljünk a keretmélységre;
- fordítsunk kiemelt figyelmet a szegmens- és íves ajtók beszerelésére, mivel ott az íves tartomány nem tartalmaz acélerősítést, így indokolt a kisebb rögzítési távolság;
- amennyire lehet, helyezzük a keretet a káva belső oldalára, hogy a káva íve ne akadályozza az ajtó nyithatóságát;
- PUR habbal történő beépítés esetén - állítható távtartó lécek belső falcba helyezésével akadályozzuk meg keretek PUR hab tágulására bekövetkező "hasasodását„;
- a pántok és a záródási pontok mögötti tartományban gondoskodjunk a nyomásálló aláékelésről;
- a keretet a falnál minimum 11 helyen támasszuk alá távtartó ékekkel ( 4-5 helyen a bal- és jobboldalon, illetve 2-3 helyen felül)!
- helyezzük el a távtartó ékeket a keret felső és alsó szélétől ca. 20 cm-re, majd egymástól egyenletesen 50-60 cm-es távolságra;
- ellenőrizzük a keretek vízszintes, függőleges és azonos síkú helyzetét (trapezitás) és szükség esetén igazítsuk ki azt ennek megfelelően;
- az esetlegesen ferde tokrészeket igazítsuk ki úgy, hogy azok beépítve egyenesek maradjanak;
- a kiigazítást követően akasszuk fel óvatosan a szárnyat, majd végezzünk működéspróbát;
- ha szükséges, igazítsuk a keretet a zár felőli oldalon a szárnyhoz úgy, hogy a tömítés körben egyenletesen felfeküdjön („laprazárás”);
- ezt követően támasszuk ki újból ékekkel, ez lesz a keret végleges beépítési helyzete;
- ügyeljünk arra, hogy a szárnyfalc és a küszöb közötti rés párhuzamos maradjon;
- akasszuk le óvatosan a szárnyat, hogy a keret ne mozduljon ki a beállított pozícióból;
- jelöljük meg a rögzítőfuratok helyét, majd végezzük el a keret rögzítését;
- a dübelek furatait fúrjuk keresztül a távtartó ékeken;
- a dübelek helyett használhatunk ø 7,5 mm átmérőjű, torx fejű, 180 mm-es ablakbeépítő csavarokat is;
- kitűnő alternatíva lehet az M136 dübelkamra adapter is a megfelelő hosszúságú AMO csavarokkal;
- PUR-habbal történő beépítés esetén helyezzük be az előkészített távtartó léceket -- lent a küszöbnél és középen ca. 1 méteres magasságban;
- takarjuk le a kereteket szalagokkal a PUR hab elleni védelem céljából;
- helyezzük be az egyik oldalon az előtömörített (táguló)szalagot, majd a beépítési hézagot a másik oldalon tömítsük ki óvatosan PUR habbal;
- akasszuk fel a szárnyat és állítsuk be úgy, hogy az tökéletesen működjön;
- Ellenőrzése végrehajtása az alábbiak szerint:
- egyenlő rés az ajtószárny és a keret között fent, jobb-és baloldalon;
- záróreteszek biztos bepattanása a keret záróelemeibe;
- ajtószárny surlódásmentes mozgása a padlószint felett;
- vízvetőkbe épített kefetömítések határozott funkciója;
- ajtó akadásmentes nyitása és zárása;
- külső és belső oldali kilincs / fogantyú szorosan illeszkedik;
- cilinderrel történő nyitás és zárás könnyű, akadásmentes;
- ajtószárny gondos megtisztítása a falctartományban is, különösen a felső oldalon, hogy az esetlegesen bekerülő törmelék ne sértse meg a szárnyat vagy a tokot;
- veretgarnitúrák és cilinderek – lehetőleg - gyárban történő szakszerű felszerelése az építkezés helyszínén előforduló hibák csökkentése érdekében;
- veretgarnitúrák és cilinderek beépítés helyszínén történő felszerelése esetén ügyeljünk a gyártó előírásainak betartására;
- veretgarnitúrák és cilinderek helyszíni felszerelése esetén ügyeljünk azok feszültségektől mentes be- / felhelyezésére;
Ellenőrzés – az ajtók utóélete
- a bejárati ajtók használatának gyakorisága elsősorban a mechanikai szilárdságra van hatással;
- a mechanikai szilárdság a függőleges terhelésből és a statikus csavarodásból kialakuló igénybevétel;
- leggyakoribb igénybevételek: a rendeltetésszerű használatból adódó terhelések (ajtók napi szintű erős becsapódásai), nem rendeltetésszerű használatból adódó, vétlen statikus terhelések, szándékosság nélkül előidézett erősebb igénybevételek;
- alkalomszerű igénybevételek: ablak- ajtószárny akaratlan terhelése kapaszkodással tisztításkor, beszorult, beragadt szárnyak „kiszabadítására” irányuló torziós terhelés;
- normál használat : 1- 50 alkalom/nap fokozott használat: több, mint 50 alkalom/nap fokozott használat esetén: gyorsabb alkatrészkopás, erősebb igénybevétel, gyakoribb utánállítások, sűrűbb alkatrészcserék;
Terhelésátvitel – emelő-toló
- emelő-toló szerkezeteknél kerüljük a „beszorított” erőhatásokat;
- az üvegsúly átvitele a kocsikra a kocsi felett elhelyezett üvegezőékeken keresztül történjen pontszerűen;
- biztosítsuk a küszöb egyenletes, minimum 300 mm-ként megvalósuló alátámasztását;
- az alátámasztáshoz használjunk nyomás- és időjárásálló, egymásra építhető, nagy felületű ékeket, amelyek maximális terhelhetősége 600 kg;
- az épületdinamika miatt biztosítani kell a nyílászárók mozgási szabadságát és a szerkezetmozgásból eredő alakváltozást;
- átlós ékeléssel lehetővé kell tenni a szemben lévő oldalakon megvalósuló szabad elmozdulást;
- a fentiek figyelmen kívül hagyása szerkezet-és épületkárokhoz vezethet;
- acélerősítéssel ellátott toktoldók;
- acélba csavarozott konzolok;
- egyértelmű terhelésátvitel;
- magabiztos rögzítés;
- előírt rögzítési távolságok;
- Egy problémás eset bemutatása:
- új emelő-toló szerkezet – belső oldali nézet – 1.sz.kép;
- a küszöb erősen meghajol;
- a küszöb felső széle és a lézer közötti távolság a szerkezet szélén 34 mm – 2.sz.kép;
- középen a távolság 38-39 mm – 3.sz.kép;
- a küszöbelhajlás mértéke a szerkezet közepén 4-5 mm;
- az ajtószárny magától középre csúszik;
- kép.1 kép.2 kép.3
- Helytelen kivitelezés – kép a jobboldalon;
- nem felel meg az aktuális követelményeknek és beépítési irányelveknek;
- a terhelésátvitelt teljesen figyelmen kívül hagyták;
- Helyes kivitelezés – kép alul:
- előírásszerinti padlóbeálló alkalmazása;
- 300 mm-ként teherhordó ékekkel történő alátámasztás;
- a fentről érkező nyomás miatt belóghat a mennyezet;
- mennyezet süllyedése l/300mm értékben engedélyezett;
- ha felül túl kicsi a beépítési hézag, nem képes kompenzálni a süllyedésből származó alakváltozást, a mennyezet nyomni fogja a szerkezetet, amely akadó szárnymozgást eredményezhet;
- megfelelő beépítési hézag kialakítása (min. 30-50 mm);
- S019 gyári „szerelőhüvely” alkalmazása;
Beépítés – Tolóajtók
- A szárnyak leszerelése
- a szárnyak későbbi visszahelyezésekor minden tömítési felületet és lezárást újból ellenőrizni és eredeti állapotába visszaállítani kell;
- a szárnyak visszahelyezése fordított sorrendben történik;
- 1.) távolítsuk el a 105.426-os takaróprofilt a tolószárnyról!
- 2.) oldjuk fel a tolószárnyon lévő megvezető-csúszkákat (109.157/109.147)!
- 4.) emeljük meg a tolószárnyat, az alsó élét húzzuk befelé, majd emeljük le belső irányba mozgatva!
- 3.) nyissuk meg a tolószárnyat, majd toljuk a lehető legvégső pozíciójába, s engedjük le!
- HST beépítésének alapszabályai:
- a beépítés mechanikusan (pl. szerelőcsavarok, konzolok, stb.) történjen;
- habok, ragasztóanyagok rögzítőanyagként nem alkalmazhatók;
- a rögzítésnél vegyük figyelembe a profilok hőmérsékletváltozás hatására kialakuló tágulását;
- az épületszerkezet mozgásából, illetve külső terhelésből származó erőhatások nem kerülhetnek át az emelő-toló szerkezetre;
- a rögzítés céljául szolgáló falazatszerkezet feleljen meg a biztonságos terhelésátvitel követelményeinek;
- a szerkezet függőlegesen, vízszintesen, derékszögben, azonos síkban és teherhordásbiztosan kerüljön rögzítésre;
- a keret és küszöb vízszintes irányú elhajlása nem lehet nagyobb, mint +/-1 mm;!
- HST beépítésének alapszabályai:
- kerüljük el a keret előfeszítését -- a tűrésértékek és az el nem kerülhető feszültség miatt a keret hajlamos kifelé vetemedni;
- vetemedés esetén tolószárny zárbiztosságát a megfelelő ékelés által tudjuk biztosítani;
- a küszöböt teljes beépítési mélységben támasszuk alá;
- a terhelésátvitel a belső sarok élétől 150 mm-re kezdődjön, majd 300 mm-ként biztosított legyen;
- az alátámasztáshoz használt ékek anyaga legyen kellően kemény (pl. kemény PVC) és garantálja a hosszútávó alátámasztást és terhelésátvitelt;
- az ékek elhelyezésekor vegyük figyelembe a szerkezet hőtágulását;
- biztosítsuk, hogy az ékek tartósan a szerkezet alatt maradjanak, a pozíciójukból el ne mozduljanak;
- HST beépítésének alapszabályai:
- a beépítést a RAL irányelveknek megfelelően végezzük;
- számoljunk a födém behajlásával, amely l/300-as értékkel engedélyezett;
- a felső tartományban minimum 30-50 mm beépítési hézaggal tervezzünk;
- a keret felső oldali rögzítéséhez használjuk az S019 szerelőhüvelyt;
- a szárny kerethez történő igazításakor ügyeljünk a keret és szárny közötti résméretek meglétére – akadálymentes működés feltétele;
- HST szerkezetek ékelése – az ékek szerepe
- az ék az egyetlen kapcsolat a keret és az üveg között, az ékek segítségével történik az üvegélek tehermentesítése;
- az üveg súlya az ékelés által kerül át a szerkezetre, a szerkezetre ható erők pedig az üvegen keresztül – egyenletesen elosztva - az emelő-toló szárnyra;
- az ékelés biztosítja a szárny akadálymentes működését hőmérsékletváltozás hatása esetén is;
- a gittágybetétek áthidalják az üvegél és üvegezőfalc közötti távolságot, biztosítják az üveg sík felfekvését és a körkörös páranyomás kiegyenlítését;
- az ékek védik a hőszigetelő üveg éltömítését, megakadályozzák a keret és üveg közvetlen érintkezését, meggátolják az üveg elcsúszását, törését, a keretek túlzott mértékű elhajlását;
- HST szerkezetek ékelése – az ékelés alapszabályai:
- a hőszigetelő üveg élei ne érintkezzenek az ablakszárnnyal vagy merevítőcsavarokkal;
- az ékek hossza 100 mm legyen;
- az ékek szélessége legalább +2 mm-rel haladja meg a hőszigetelő üveg szélességét;
- a távtartó ékek minden esetben legyenek keskenyebbek a teherhordó ékeknél;
- a távtartó ékeket biztosítsuk kompatibilis anyaggal elcsúszás ellen;
- HST szerkezetek ékelése – az ékelés alapszabályai
- a hőszigetelő üveg teljes terjedelmével feküdjön fel a teherhordóékekre;
- a pántoldalon, illetve átlósan az ellentétes oldalon lévő teherhordó ékek saroktávolsága nyíló szárnyak esetén 20 mm – 40 mm;
- az ékek saroktól való távolsága az üveg súlyának függvénye – minél nehezebb az üveg, annál közelebb legyen a sarokhoz az ék;
- ne zárjuk le ékekkel a szerkezetek kiszellőző nyílásait;
- a vasalatzáró elemek tartományában alkalmazzunk távtartó ékeket;
- osztós szerkezetek üvegezése esetén minden osztott mezőt a nyitásirányának megfelelően ékeljünk;
- HST beépítési példaszituáció rögzítéssel – Séma A – vízszintes metszet
- HST beépítési példaszituáció rögzítéssel – Séma A – függőleges metszet
Tárolás és szállítás – emelő-toló
- Emelő-toló szerkezetek szállítása-tárolása:
- a tárolás során biztosítsuk a sérülések elkerülését;
- a szerkezeteket függőleges helyzetben szállítsuk és tároljuk;
- a biztonságos szállításhoz célszerű a toló-szárny előzetes leszerelése;
- a szerkezetek legyenek szállítás közben rögzítve, biztosítva elcsúszás, eldőlés és elhajlás ellen;
- védjük a szerkezeteket az időjárási hatásoktól (tartós napsütés, állandó esőzés),illetve a szennyeződések és sérülések ellen;
- a közvetlen napfény elleni védelemhez ne használjunk átlátszó vagy fekete fóliát;
- a fólia legyen fehér, s rendelkezzen megfelelő kiszellőztető nyílásokkal a túlhevülés ellen;
- Emelő-toló szerkezetek szállítása;
- daruval történő fel-és lerakás esetén használjunk megfelelő emelőhevedereket;
- kerüljük a közvetlenül profilokon keresztül kivitelezett emelést a felső oldali tartományban;
- az emeléshez használjunk stabil alapkeretet, amelyen keresztül a daru meg tudja emelni a szerkezetet;
- daruval történő szállítás, fel-és lerakás esetén - különösen hideg évszakban – kerüljük a hirtelen megemelést -- törés veszély;
- felvonó-kabinokban történő szállítás esetén javasolt a felvonófülkék kibélelése;
