A hangszigetelés alapjai
- az az igény, hogy a házon belül legalább a saját lakásunkban legyen nyugalmunk, sokkal nagyobb jelentőséggel bír, mint a munkahelyi zajártalmak vagy a szabadidős tevékenységekkel járó zaj elkerülése;
- egyrészt elsődleges igény jelentkezik a nyugalom és a privát szféránk megőrzésére, másrészt tekintettel kell lennünk a lakókörnyezetünkben élő emberekre, s meg kell próbálni megkímélni őket az általunk keltett zajhatásoktól, napjainkban az emberek sokkal érzékenyebbek a zajártalmakra;
- Németországban jelenleg a lakosság több mint 40%-a panaszkodik a környezeti zajok elviselhetetlen hatására, s ez az arány közel 10%-kal magasabb, mint amilyen tíz évvel ezelőtt volt;
- az emberek legalább az otthonunkban szeretnének nyugalomban élni, éppen ezért a lakóépületeknél, családi és társasházaknál a jelenleginél sokkal több energiát kellene fordítani a nyílászárók akusztikai tervezésére;
- a fentiek együttesen vezettek oda, hogy napjainkban a nyílászárók hangszigetelésének megtervezése legalább olyan prioritással bír, mint a megfelelő hőszigetelés kivitelezése;
- mivel a hang mechanikai rezgések sorozata, amelyek minden anyagban másként viselkednek, ezért két fizikai jellemző határozza meg a hang anyagfüggő tulajdonságait;
- az egyik a hang frekvenciája (másodpercenként mért ciklusban, azaz Hertz-ben mérve), a másik a hangerő (hangnyomás, zajszint), amelyet decibelben (dB) mérünk;
néhány jellemző hangforrás hangereje található decibelben (dB):
- az ember hallástartománya 16 - 20.000 Hz közötti értékre tehető, amelyből az optimális szint 2000-5000 Hz;
- a beszédhang frekvenciája 200 és 8000 Hz közötti, zajszintje pedig 30-70 dB;
- az alacsony frekvenciákat az emberi fül minimum 80 dB-nél érzékeli, míg a magasabb frekvenciákat kiemelkedően jól hallja -- ez a szint hallásküszöb;
- például az EU-előírások 80 dB-re korlátozzák az MP-3-s fejhallgatón a zenehallgatást, 120 dB viszont már szinte minden frekvencián egységesen a fájdalomküszöböt jelenti;
- az emberi fül 10 dB különbségnél már úgy érzékeli, hogy a külső zajforrás a felére csökken, míg ennyivel történő megemelésénél annak megkettőzését érzi;
- minél hosszabb ideig tart a zajhatás, annál nagyobb az egészségügyi károsodás kockázata;
Amit a hangszigetelésről egy nyílászáró vonatkozásában tudni érdemes:
- az ideális zajszint napközben 40 dB, este pedig max. 30 dB körüli tartományban mozog;
- a falazat hangszigetelése általában kétszerese a nyílászáróénak;
- egy nyílászáró felületének mintegy 70 %-a hőszigetelő üveg, ezért annak hangszigetelési tulajdonsága alapvetően határozza meg a szerkezet egészének hangszigetelő képességét;
- a hangszigetelés mértékét a hő-és hangszigetelő üvegek esetében korrekciós faktorok (C;Ctr) segítségével igazítják a ténylegesen elvárt szinthez;
- egy nyílászáró hangszigetelő képességét az RW érték, illetve a korrekciós értékek (C;Ctr) együttese határozza meg, amely utóbbi maximum 5 dB értékkel lehet alacsonyabb a követelményszerű hangszigetelési értéknél;
- a korrekciós értékek esetében azok általános jellemzőit kell figyelembe venni a beépítés helyszíni adottságai vonatkozásában;
- a „C” korrekciós együttható a közepes és magas frekvenciájú zajforrások (pl. beszélgetés, zene, 80 km/h sebességet meghaladó autóforgalom, magas sebességű vasútforgalom, stb.) kiszűrésére szolgál;
- a „Ctr” korrekciós együttható a mély és közepes frekvenciájú zajforrások (pl. alacsony sebességű közúti-, illetve vasúti forgalom, disco zene, sugárhajtású repülőgépek nagy távolságban, stb.) kiszűrését célozza meg;
Amit a hangszigetelésről egy nyílászáró vonatkozásában továbbá még tudni érdemes:
- mivel a levegő nemcsak hő-hanem a hangszigetelő képességgel is rendelkezik, ezért fontos szerep jut a hangszigetelés vonatkozásában a profilrendszeren belül található légkamrák számának;
- az adott profilrendszerben kialakított légkamrák száma azonban nem befolyásolhatja hátrányosan a főkamrában elhelyezett merevítőidom statikai paramétereit;
- a kellő számú légkamrák és szükséges inerciával rendelkező acélszelvények tulajdonságai csakis egy megfelelő beépítési mélységű profilrendszerben tudnak egyszerre érvényesülni;
- a középtömítéses (MD) ablakrendszerek legalább + 2 dB-vel jobb hangszigetelési értéket biztosítanak a kész nyílászáró számára, mint az ugyanolyan beépítési mélységű, azonos kamraszámú, de szélső tömítéses(AD) profilrendszerek;
- a keretekbe helyezett merevítőidomok szintén befolyásolhatják az adott szerkezet hangszigetelési értékét;
- különösen a magasabb (Rw >=43dB) hangszigetelési tartományban a tokkeretekben alkalmazott zártszelvények akár 0,5 dB értékkel javíthatják az adott szerkezet hangszigetelését, s ebben az esetben korrekciós faktor is mintegy 1 dB értékkel kisebb lesz;
A fokozott hanggátlású üvegek, a gondosan megválasztott többkamrás műanyagprofilok, az egyenletes felületű, tiszta, sérülésmentes tömítések) önmagukban nem elégségesek a kiváló hangszigeteléshez — legalább ekkora jelentősége van a szakszerű beépítésnek is:
- 2018-tól az épületszerkezetekre új szabályok vonatkoznak, amelyek alapvetően fokozott hangsúlyt helyeznek a szerkezetek beépítésére, illetve annak körülményeire;
- amíg korábban egy nyílászáró hangszigetelésének beépített állapota esetében a számított értéknek legalább + 2 dB értékkel meg kellett haladnia a vizsgálati értéket, addig az új szabályozás ezzel a rontó faktorral már nem számol, hanem ennél szigorúbban rendelkezik;
- az új szabályozás értelmében a hangtechnikai méretezésnek – a falazaton és nyílászárón túl - ki kell terjednie az épületcsatlakozási tartományra ( beépítési hézag) is;
- alapszabály lett, hogy a fuga hangszigetelési indexének legalább + 10 dB értékkel meg kell haladnia beépített szerkezet hangszigetelési értékét ahhoz, hogy a szerkezet hangszigetelése ne sérüljön jobban, mint 1 dB;
- a fentiek biztosítása a megfelelő szélességű beépítési hézag kialakításával, illetve a beépítéshez alkalmazott tömítő, szigetelő anyagok típusával biztosítható;
- minél kisebb a beépítési hézag, annál kisebb lesz a hangszigetelés vesztesége a fugatartományban, illetve minél nagyobb egy szerkezet, annál kisebb arányt képvisel a beépítési hézag kerülete (a fuga hossza) az adott szerkezethez viszonyítottan, s így annál kevésbé rontja annak hangszigetelő képességét;
