Miért is vagyok elfogult a műanyag nyílászárókkal kapcsolatban… ?
Régóta és sokan kérdezik tőlem ezt, de igazából még magamnak sem fogalmaztam meg a lényegi választ korábban. Az biztos, hogy már régen nem emocionális okok miatt…
Először is talán azért, mert 1997-től szakmailag ezen „nevelkedtem”, s mondhatnám, hogy ezt szoktam meg…
Másodsorban pedig azért ,mert továbbra is azt vallom asszertív módon, hogy napjainkban sem létezik jobb alternatíva az épületek nyílásainak tartós és problémamentes lezárására, mint egy jól elkészített műanyag nyílászáró.
Legyen az a legalapvetőbb műszaki-technikai termékjellemzők (hő- és hangszigetelés; lég-és vízzárás; könnyed működtetés, stb. ), vagy akár a szubjektív módon elvárható esztétikai követelmények (decens, modern, vagy akár klasszikus megjelenés) szempontjai alapján vizsgálva.
Vagyis mindenlényegi elem egyetlen termékben…
De ahhoz, hogy a választásomat hitelesen alá tudjam támasztani, érdemes egy picit távolabbról kiindulni..
Az első ablaknyílásokat már 6000 évvel ezelőtt felfedezték egy korabeli ház sárfalában Perszepoliszban ( mai Irán területe). Céljuk akkoriban a szellőzés és kilátás biztosítása volt, majd később (i.sz. 2.század) ezeket a nyílásokat bevonták bőrrel, pergamennel, lenvászonnal az időjárás elleni védelem céljából is. Ezt követően, a 12-14.században a bevonatokat fokozatosan felváltotta az üvegezés, amely eleinte egyetlen rétegből (kamrák, lépcsőházak), majd kétréteg közötti levegővel készített (elsősorban lakóterekben használt) üvegszerkezetből állt.
Kezdetben az ablakokat kizárólag puha fából ( erdei-,vörös-, vagy lucfenyő) készítették, amelyeket elsősorban lakóépületekhez használtak, az ipari és egyéb közműépületek esetében pedig az öntöttvas, hengerelt acél, majd a későbbiekben az alumínium vált általánossá azok tartóssága miatt.
A műanyagáltalános használata (plexi, nylon, fóliák, padlóburkolatok formájában) az 1940-es évek elejénterjedt el, majd az első PVC ablak elkészítésére még több, mint 10 évet várni kellett.
1954-ben Heinz Pasché fémmunkás megálmodja, majd Dynamit Nobel segítségével elkészíti az első sorozatgyártású PVC ablakot. A műanyagprofilok révén lehetővé vált az üvegtáblák gittmentes rögzítése és a tömítések behelyezése, amellyel, a fa-illetve alumínium nyílászáróknál addig elképzelhetetlen, tökéletes huzat- és hézagmentességet értek el. Egyetlen probléma volt csupán, a két anyag (acél és a műanyag) eltérő hőtágulása. Mivel a lágy PVC hajlamos volt kitágulni és meglágyulni közvetlen napfény hatására, átálltak lágyítómentes kemény PVC-re. Ennek köszönhetően már lehetővé vált a többkamrás profilkonstrukció kifejlesztése (1967), amely révén a központi kamrába integrált acélerősítés került, ami stabillá tette a keretprofilt, illetve megoldotta a falazatba történő rögzítés is.
Egy 1959-es céges prospektus már e képpen ír a rendkívül népszerű vált PVC ablakról: „olcsó, progresszív és gazdaságos, a legjobban ellenáll az időjárás viszontagságainak, lúgoknak, savaknak és tengervíznek, a korróziónak, a bomlásnak és az öregedésnek évtizedeken át, nincs festékréteg, kopásálló és higiénikus, nem duzzadó, nem éghető, ütés-és repedésálló, különböző színű, huzat-és hézagmentes, könnyen tisztítható, akár 40 százalékos fűtési költségmegtakarítás is lehetséges…”
S a fenti megfogalmazás mind a mai napig hitelesen tartja magát….
De akkor hol vannak az azonosságok és különbségek a fa-, alumínium-és PVC nyílászárók között?
A kortárs fa nyílászárók hőszigetelőképessége felveszi a versenyt a legmodernebb, többkamrás PVC profilokból előállított nyílászárókkal, sarokmerevségük, stabilitásuk kiemelkedő, s remekül kombinálhatók a belső tér bútorelemeivel. Azt azonban ne felejtsük el, hogy a fa felülete nem sima, nem porózusmentes, ezért a tisztítása sokkal bonyolultabb, továbbá rendkívül érzékeny az időjárás hatásaira.
A fa lélegzik, s eközben szabályozza a nedvességet, ami viszont folyamatosan erodálja annak állagát. Igaz, hogy a legmodernebb fából gyártott nyílászárók külső oldali alumínium burkolata jelentős védelmet biztosít számukra az időjárás hatásai ellen, de a belső helyiség párájával szemben a fa védtelen. A külső oldali alumíniumborítás extrém módon megdrágítja az ilyen kivitelben készített nyílászárókat, másrészt a belső oldali páratartalom miatt elkerülhetetlen a lassú vetemedés, amely folyamatosan romló szigetelőképességgel jár. A rendszeres karbantartás (üvegezés ellenőrzése 2-3 évente, lakkozás, felületkezelés 2-5 évente) folyamatos idő-és pénzráfordítással jár, ráadásul a lakkozás, felületkezelés révén a fa nyílászárók veszélyes hulladékká válnak.
Bár a fa nyílászáróktermészetes ,megújuló alapanyagból készülnek, mégis érdemes fontolóra venni a kivágott fák meghatározó szerepét a környezetvédelem szempontjából is.
A közfigyelem általában a fák oxigéntermelő képességére irányul, viszont ennél fontosabb szereppel bír a szén-dioxid megkötő képességük. Egy 50 éves fa 50 kg oxigént termel és 70 kg CO2-t dolgoz fel egy éves vegetációs időszakbanúgy, hogy nappal a víz-és a fényenergia felhasználásával megköti a légkörben lévő szén-dioxidot.
A fentiek mellett a fák lombtömege -a leveleken keresztül –felfogja a légszennyező anyagok (porszemcsék, korom, olajszármazékok, azbeszt, stb.) jelentős részét. A káros légköri szennyeződések ugyanis megülepednek a leveleken, amelyeket az esővíz lemos és ezáltal a levélfelület újabb szennyező anyagok megkötésére képes. Egy 40 éves erdő hektáronként évente 70 tonna, egy 50 éves fa pedig egy év alatt 400 kg szennyező anyagot képes kiszűrni a levegőből.
Szintén fontos élettani funkció a fák párologtatása, amelynek révén a nyári melegben lehűtik a levegőt. A hideg levegő nehezebb a házak között felforrósodott levegőnél, így azzal helyet cserélve felfrissíti a környezet levegőjét, s a légcsere által távoznak a forró levegőben leülepedett légköri szennyeződések is. Számítások szerint egy 50 éves fa évente 4230 liter (4,2 m3) vizet párologtatel.
S azt se felejtsük el, hogy a fák erős lombkoronájuk által nemcsak hűsítő árnyékot biztosítanak, de hathatós zajvédelmet is biztosítanak. Mindennapi életünk velejárója a folyamatosan növekvő zajszennyezés, amelyhez a szervezet nem tud hozzászokni, s ez számtalan mentális betegség kialakulásához vezethet. A fáknem a teljes zajt szűrik ki, hanem a zajhatást szorítják a megengedett értékhatár alá. Mivel a levelek közti légréteg maga is szigetel, a levelek rugalmas ellenállása pedig hangtompító képességgel bír, egy háromszintes növényfal (pázsit, cserjék és fák) jobban véd a zajtól, mint a téglafal.
Összességben elmondható a fa nyílászárókról, hogy kiváló hőszigetelő képességgel és átlagon felüli sarokmerevséggel rendelkező természetes alapanyagból előállított nyílászárók, amelyek remekül illeszkednek a belső tér választott berendezéseihez. Az olcsóbb fából előállított nyílászárók állaga az időjárás hatásainak következtében gyorsan romlik, a minőségi fából készített, illetve külső oldali alumínium borítással ellátott nyílászárók pedig a felhasznált alapanyagok miatt rendkívül drágák. A belső helyiség páratartalmával szemben azonban mindkét típus védtelen, így állagmegőrzésük hosszú távon –még jelentős költségráfordítás mellett is -csak nehezen biztosítható.
A fa nyílászárók vetemedése, alakváltozása romló szigetelési értékekkel, akadó, bosszantó működtetéssel járhat együtt, valamint az előállításukhoz felhasznált alapanyag (fa) természetből történő „eltávolítása” számos értékes tulajdonságtól fosztja meg a környezetünket, s károsítja mindennapjainkat.
Az alumínium nyílászárók, mint alternatív épületszerkezeti elemek, számos területen kiemelkednek az átlagból.
Az alumínium képes ellenállni a legszélsőségesebb hőmérsékleti változásoknak is, alakját, formáját a végtelenségig megőrzi. A kiváló statikai tulajdonságoknak köszönhetően biztonsággal gyárthatók belőle a legextrémebb méretű szerkezetek is.
Mivel felülete sima, porózusmentes, így nem igényel speciális karbantartást, tisztítása egyszerű (univerzális mosószer+ tiszta kendő).
Azt azonban nem felejtsük el, hogy a jó alumínium nem olcsó, s felületén már a legenyhébb nedvesség is azonnal lecsapódik. Ennek oka a fizikai tulajdonságában keresendő.
Mivel az alumínium jelentősen „jobb” hővezető, mint a fa, illetve a PVC, ezért esélye sincs, hogy bármelyik típussal szemben hasonló hőszigetelési értékeket tudjon felmutatni. Napjaink korszerű alumínium nyílászáróit ellátják ugyan mindenféle hőhídmentes PVC elválasztó elemmel, de a felületük nagyrésze akkor is alumínium marad.
A megfelelő hőszigetelés kialakítására irányuló törekvés extrém módon megdrágítja az alumínium szerkezeteket, s igazából, ha a jobb hőszigetelés reményében a bennük lévő PVC mag felületét tovább szeretnénk növelni, abban az esetben már el is érkeznénk napjaink legideálisabb választásához: az alumínium burkolattal ellátott PVC nyílászáróhoz !
Vagyis, összességében kijelenthető az alumínium nyílászárókról, hogy számtalan meghatározó előnyös tulajdonságuk ellenére sem tudnak konkurálni a legjobb minőségű fa, illetve PVC nyílászárókkal a hőszigetelés terén.
Tartósságuk, variálhatóságuk, stabilitásuk utolérhetetlen előnyöket kínál, így ideális megoldást jelenthetnek a hatalmas üvegfelülettel rendelkező szerkezetek elkészítéséhez, irodaépületek, illetve középületek kiemelkedően erős igénybevételű nyílászáróinak gyártásához.
A hideg-rideg megjelenés azonban egy meleg otthonban illúzióromboló hatással bír, ráadásul az otthoni szokásoknak köszönhetően a lakótérben uralkodó magasabb páratartalom hatására a nedvesség legenyhébb formája is azonnal lecsapódik a felületén, amely -a penészképződés révén – az épület állagának romlásához, illetve egészségkárosodáshoz vezethet !
S így el is jutottunk el a műanyag nyílászárókhoz…
A PVC ablakok nagyon jó hőszigetelő képességű, hihetetlenül rugalmasan és könnyen kezelhető, jól megmunkálható és egyszerűen összeszerelhető szerkezetek. Nem igényelnek különösebb karbantartást, utókezelést, felületük rendkívül kopásálló, sima és porózusmentes, langyos, szappanos víz és tiszta, puha rongy segítségével könnyen tisztán tarthatók.
Mivel a PVC önmagában olcsó, progresszív és gazdaságos, valamint kiválóan ellenáll az időjárás viszontagságainak, a lúgoknak, savaknak, a sós tengervíznek, a korróziónak, a bomlásnak és az öregedésnek hosszú évtizedeken át is, így a belőlük gyártott nyílászárók nem csak kedvező árukkal, hanem rendkívüli tartóságukkal is kiemelkednek az alternatív alapanyagokból készített nyílászárók mezőnyéből.
A legelső PVC ablakot 1954-ben készítették el. Egy ebből az időből származó nyílászárót 50 év elteltével kibontottak, majd alapos vizsgálatnak alávetve megállapították, hogy releváns tulajdonságaiból (szigetelés, alaktartás, felületi megjelenés, stb.) szinte semmit nem veszített az idők folyamán, pedig akkoriban még igen csak kezdetleges cipőben járt a műanyag nyílászárógyártás folyamata…
A műanyag nyílászárók szintén elvitathatatlan előnye a rendkívül sokszínű megjelenési forma. Az egyedi gyártás egyaránt lehetőséget nyújt az íves, alakos szerkezetek, illetve a színes (acryl-bevonatos, festett, kasírozott, fóliázott), vagy külső oldali alumínium burkolattal ellátott kivitelek megvalósítására. Ez utóbbi típusú nyílászárók egyesítik magukban az alumínium és PVC ablakok lemeghatározóbb tulajdonságait. Kellően robosztusak, decensen elegánsak, szabadon színezhetők, kellemesen harmonizálnak a belső tér választott berendezéseivel, az otthon melegének érzetét erősítik, s mindemellett biztosítják is azt a rendkívül jó hőszigetelő képességüknek köszönhetően.
A műanyag nyílászárók számos jó tulajdonsága mellett nem elhanyagolható az a tény, hogy 99 %-ban újrahasznosíthatók, s így a hosszú (akár 30-40 év) élettartamon túl még legalább 7-8 alkalommal feldolgozhatók. A kibontott PVC ablakokból nyert alapanyagok újrahasznosításának köszönhetően 1 Kg Recycling PVC mintegy 2 Kg CO2 kibocsátásától mentesíti a környezetet.
Azt azonban nem szabad elfelejteni, hogy a PVC önmagában nem sarokmerev. Stabilitásának, statikai merevségének záloga a megfelelő gyártástechnológiai utasítások betartása, mivel ezek hiányában nem biztosíthatók a műanyagból gyártott szerkezetek hosszú élettartama, valamint alapvető termékjellemzői, mint a rendkívül jó alaktartás, az átlagon felüli hő-és hangszigetelés, a kiemelkedő lég-és vízzárás, illetve a könnyed, akadálymentes működtetés.
S itt érkeztünk el a PVC ablakok esszenciájához. Vagyis, a műanyag szerkezetek esetében is igaz az a tétel, hogy egy produktum csak annyira jó, amennyire a leggyengébb láncszeme jó az összetevők sorában.
Mivel a PVC nem sarokmerev, ezért annak alaktartását, hőstabilitását a megfelelő hosszúságú, s kellő sűrűséggel becsavarozott acélerősítők biztosítják. Minél kisebb a rögíztőcsavarok távolsága egymástól, annál erősebb a stabilitás. Továbbá az acélszelvények hossza a garancia arra is, hogy a 3 rétegű üvegezéssel rendelkező, s nem csekély súlyú ablakszárnyak kerethez történő rögzítése a sarokpántok valamennyi csavarján keresztül történjen. Csakis ezáltal garantált a vasalatgyártók által előírt teherbírás megléte, amely az adott szárnyak súlyának magabiztos megtartásáért szavatol.
Szintén a megfelelő inerciával rendelkező és PVC profilokba helyezett acélszelvények gondoskodnak a műanyagra jellemző negatív tulajdonságok (hőtágulás, zsugorodás, deformáció, görbület, stb.) prevenciójáról is. Különösen a színes nyílászárók esetében okozhat komoly problémát a zsugorodás jelensége, mivel ez, ellentétben a hőtágulással, irreverzibilis „folyamat”. A profilok nem kívánt görbületét nem csupán az acélszelvények megfelelő alkalmazása előzheti meg, de nagyon fontos minden kiegészítő gyártástechnológiai utasítás betartása is (mint pl. PVC profilok külső kamráinak kiszellőztetése, az ott elhelyezett kompenzációs furatokon keresztül a túlhevült levegő szabadba történő kijuttatása).
Szintén a műanyag nyílászárók alaktartásáért felel a vasalatgyártók által előírt rögzítési távolságokmegléte. A legtöbb gyártó esetében a nyíló szárnyak ( a váltószárnyas szerkezetek másodszárnya is ide tartozik) folyamatos zárt állapotának biztosítása –csupán takarékossági okokból –nem megoldott. Mivel a vasalat záróelemei a nyílászáróra érkező erőhatásokat egyenletesen elosztják el a szerkezeten, a záródarabokkal nem biztosított pontokon fellépő erők hatására elkezdődhet a profilok deformálódása, amelynek eredménye nagyon gyorsan egy tömítetlen nyílászáró lesz.
Szintén fontos tulajdonsága a PVC-nek a „kúszási sajátosság” . Ez azt jelenti, hogy a műanyag dinamikus terhelés hatására deformálódik. Vagyis azok a vasalatdarabok, amelyek csupán a PVC-be kerülnek rögzítésre, idővel -a nyílászárót érő terhelések hatására – „elfáradnak”, kimozdulnak a rögzített pozíciójukból (szélsőséges esetben ki is eshetnek), s nem tudják biztosítani a szerkezet szigeteléséhez szükséges szorítóerőt, amely eredménye ismételten egy nem megfelelően szigetelő nyílászáró lesz. Ezért fontos, hogy a vasalatemek a nyíló szerkezeteken is körbefussanak, mert ezáltal biztosítható a szárnyak folyamatos tömítettsége, valamint a tokprofilokba zárt acélszelvények kerüljenek, mert csakis ezeken keresztül lehetséges záródarabok -elmozdulás elleni –acélba történő rögzítése.
A szerkezetek tömítetlensége mindkét fenti esetben nem csak beázáshoz, s a meleg levegő lakótérből történő „kiszökéséhez” vezethet (soha nem a hideg jön be, hanem a meleg megy ki, mivel a meleg levegő súlya nagyobb, a hideg levegő nyomása alacsonyabb), hanem a komfortérzetünk csökkenéséhezis, mivel a lakóterünk nem csupán hideg, szeles és nyirkos lesz, hanem zajossá is válik.
Ugyanolyan meghatározó és elengedhetetlen feltétel a sarokmerevség és alaktartás szempontjából a szerkezetbe helyezett hőszigetelő üvegek megfelelő ékelése.Ne felejtsük el, hogy a PVC nyílászárók esetében soha nem a szárny tartja az üveget, hanem az üveg a szárnyat. Ahogy azt is jó tudni, hogy a szerkezetre ható, időjárással összefüggő külső terhelés (szélterhelés, hőmérsékletváltozás) a hőszigetelő üvegen keresztül kerül át a szerkezetre, vagyis a megfelelően alkalmazott ékelés biztosítja az elvárt terhelésátvitelt is. A teherhordó és távtartóékek megfelelő alkalmazása egy szakmai minimumelvárás ! A helytelenül, hiányosan megékelt hőszigetelt üvegek a szerkezet funkcionális működésének hibáihoz, s számos esetben nem kívánt üvegtöréshez vezethetnek !
S akkor ne feledkezzünk el a tömítésekszerepéről sem. Sajnos, napjaink műanyagnyílászáróinak 90 %-ban már csak TPE, vagy PCE ( műanyag) tömítés található. Mivel a műanyag hőre lágyul ( lágyulási hőmérséklet 75 –80°C) , hidegre pedig keményedik, így szélsőséges időjárási viszonyok mellett megszűnik annak megfelelő teljesítésére, amire rendeltetett…vagyis tömíteni. Továbbá, ahogy az előzőekben már említettem, a PVC dinamikus terhelés hatására erősen deformálódik, s ez nem kíméli az ebből gyártott tömítéseket sem, amelyek túlzott szorítóerő hatására rendre kifordulhatnak a tömítések nútjából..
Hosszú távon továbbra is a legmegbízhatóbb tömítési forma az EPDM (valódi gumitömítés), amely -50 és + 130 °C közötti tartományban is megőrzi eredeti alakját, elasztikusságát, így makulátlanul gondoskodik a szerkezetek problémamentes szigeteléséről akár 50 éven keresztül is. Az EPDM-vel egyedül az ablakgyártók nincsenek kibékülve, mivel drágák, a szerkezetbe csak utólag, kézzel helyezhetők be, s ezáltal többlet munkaerőt és időráfordítást igényelnek. Számukra lényegesen egyszerűbb a profilokkal együtt érkező, s azokkal együtt feldolgozható (végható, szabható, hegeszthető) „PVC szalagok” alkalmazása…
Az AMG-Fenster Kft műanyag nyílászáró termékei minden tekintet vonatkozásában megfelelnekmind a rendszergazdai ajánlásokkal, mind az esztétikummal és optikai megjelenéssel, mind az időjárási hatásokkal szemben (tartósság, szigetelés, stabilitás) támasztott legmagasabb követelményeknek is:
- a nyílászárószerkezetek tartósságának egyik alappillére a német VekaAG által gyártott, RAL-Abesorolási osztállyal rendelkező műanyag profilrendszer
- a keretekben kizárólag zárt acélszelvény és minden sarokban acélba rögzített biztonsági zárfogadótalálható
- a szerkezetek élettartamra szóló, makulátlan szigeteléséről valódi EPDM gumitömítések gondoskodnak
- a szárnyak teljes felületén körbefutó, intelligens gógákkalellátott biztonsági valasalatrendszergarantálja a folyamatos és biztonságos zárást, s „el nem fáradó” tömítettséget
- a profilokban alkalmazott, erős inerciával rendelkező acélszelvények hossza, s csavarozási sűrűségebiztosítja a stabil alaktartást, a statikai szilárdságot
- a szerkezetek könnyed nyitása, biztonságos és gondmentes működtetése a már alapesetben rendszerhez társított HoppeSecustikForte félkilincsek segítségével történik
- a fenti műszaki-tartalmi elemek mellett az AMG-Fenster Kft. termékeinek elegáns megjelenését -a rendszergazda által biztosított lehetőségek mellett (Renolit,Hornschuh,Spectralfóliás kivitelek) -a kifinomult műszaki megoldások (gérben felhelyzettalublendék, 0,8 mm-es elegáns sarokvarratok mind a színes, mind a fehér szerkezeteknél)teszik egyedivé
