The role of insulated glazing

köztudott tény, hogy az élet maga a fény!
A világos belső terek jókedvet, komfortos közérzet eredményeznek, a napenergia és napfény tudatos felhasználása pedig jelentősen segíti a hatékony energiagazdálkodás megvalósulását!
az építészet is hamar felismerte a természetes fény értékét, s elkezdte tudatos hasznosítását;
a legújabb építészeti irányzatokat a hatalmas üvegfelületekkel történő tervezés jellemzi;
mivel az üvegek hőszigetelő képessége még mindig jelentősen meghaladja a legjobb keretértékek együtthatóit, így a nagyobb üvegarányok nemcsak több természetes fényt és meleget, hanem jelentősen jobb hőszigetelési képességet is biztosítanak a lakóépületek tulajdonosai számára;
a széles spektrumú üvegtípusok egyedi felépítése és azok gondos megválasztása számos lehetőséget rejt a beáramló fény- és napenergia mennyiségének tudatos szabályozására;
a különböző speciális bevonatoknak, illetve üvegtípusoknak ( ECLAZ / LS / SKN; COOL_LITE, stb.) köszönhetően akár égtájanként növelhetjük, vagy csökkenthetjük a beltérbe jutó nap fényének, illetve energiájának mennyiségét;
a fentieknek különösen az északi ( sötétebb, hidegebb), illetve a déli-;dél-nyugati (a legvilágosabb, s a legtovább a legtöbb napenergiát beengedő) homlokzati oldalakon lehet kiemelkedően fontos szerepe;

egy jól megválasztott üvegtípus segítségével a hidegebb homlokzaton található helyiségekbe is jelentősen több fényt és napenergiát tudunk bejuttatni, amely által érezhetően csökkenthetjük a fűtésköltséget, illetve emelhetjük a közérzetünk komfortját;
a túl meleg, déli-, dél-nyugati oldal nyílászáróin bejutó fény és energia mennyiségét pedig szintén szabályozhatjuk egy erre a célra kifejlesztett speciális bevonat által, amely jelentősen csökkenti a klímahasználatot a forró nyári napokon is;
az általános teljesítménymutatók jelentős eltéréseket mutatnak mind a két- mind a 3 rétegű hőszigetelt üvegek esetében;
a kétrétegű hőszigetelő üvegek napenergia- és fényáteresztőképessége érzékelhetően meghaladja a háromrétegű üvegszerkezetekét, viszont jelentősen rosszabb hőszigetelőképességgel bírnak;
a speciális bevonatok és típusok viszont lehetővé teszik, hogy a jelentősen jobb hőszigetelőképességgel rendelkező ( Ug 0,6 – 0,5 W/m2K) háromrétegű üvegek esetében szabályozható legyen a felületen bejutó fény és energia mennyisége, miközben az átlagon felüli hőszigetelési érték változatlanul megmarad;
ugyanúgy lehet zavaró a túl sok napfény, ahogy annak hiánya is;

amíg a STOPSOL (napvédő) üvegtípusok elsősorban a felületre érkező fény útját fordítják meg, vagyis növelik az üvegfelületről visszaverődő fény (reflexió) mennyiségét, addig a fénnyel együtt visszaverik a meleget adó nap energiáját is;
a speciális üvegbevonatoknak, illetve üvegtípusoknak köszönhetően esetileg tudjuk szabályozni a fény-és napenergiaáteresztőképességet úgy, hogy az egyik nem megy a másik rovására;
az ECLAZ üveglapok segítségével azonos időben növelhetjük akár + 10 %-kal is a beltérbe jutó napfény-és napenergia mennyiségét, míg a különböző SKN bevonatok érezhető módon csökkentik a „behatoló” napenergia mennyiségét, miközben beérkező fény mennyisége csak minimális mértékben redukálódik;
a bevonatoknak köszönhetően megoldott az is, hogy a beérkező energia – függetlenül a szabályozott mennyiségtől – a lakóteret ne tudja elhagyni,
az előbbiekben említett speciális bevonatok ugyanis úgy kerültek kialakításra, hogy az üvegfelületre érkező rövidhullámú napsugarak azon a szükséges mennyiségben át tudjanak haladni, viszont a beltérből kifelé igyekvő, a falakról, bútorókról már hosszúhullámú sugárként reflektálódó fény/energia a bevonatokon fennakad, így a meleg a belső helyiségben marad;

a modern építészeti irányzatok által különösen megnövekedett az új lakóépületek üvegfelületeinek aránya;
a fenti trend nem csupán a homlokzat általános megjelenését értékeli fel, de több napfényt és térérzetet biztosít bennélők számára is;
az pedig köztudott, hogy a több fény növeli a Serotonin (boldogsághormon) termelődését, ezáltal komfortos közérzetet, s jókedvet biztosít a szürke hétköznapokon is;
mivel az üvegek hőszigetelő képessége még mindig jelentősen meghaladja a legjobb PVC keretek együtthatóit, így azok nagyobb aránya nemcsak több természetes fényt és meleget, hanem jelentősen jobb hőszigetelési képességet is garantál;
a különböző hőszigetelő üvegtípusok széles spektruma által jelentősen javítható az otthon komfortszintje;
a modern 3 rétegű üvegszerkezetek által jelentős energiamegtakarítás érhető el, amelyek - egy megfelelő beépítési mélységű profilrendszerbe helyezve – oly’ módon kombinálható a különböző típusú emelt hanggátlású és betörésvédelmi kivitelekkel, hogy közben semmit nem veszítenek a hőszigetelő képességükből;
soha ne hagyjuk figyelmen kívül azt a tényt, hogy a megfelelő üvegfelépítés nem csupán a hő-, hanem a hangszigetelés szempontjából is prioritással bír;

egy átlagos nyílászáró felületének több, mint 70 %-a üveg, ami alapvetően befolyásolja a hő-és hangszigeteléssel kapcsolatos követelmények együttes megvalósulását;
a megfelelő hangszigetelés kiemelten fontos az egészségünk megőrzése érdekében;
az ideális zajszint napközben 40 dB, este pedig maximum 30 dB körüli tartományban mozog;
a nem kívánatos zajok zavarják életfunkciónkat, munkánkat, pihenésünket, ezáltal stresszt okoznak, ami a mentális alapbetegségek kialakulásának origója;
ugyanakkor az üvegezés típusa kiemelten fontos szerepet játszik biztonsági és balesetvédelmi szempontból is;
a magyarországi építészetben is egyre trendibbé váló hatalmas üvegfelületek nem csak a nyílászárók hőszigetelő és fényáteresztő képességét növelik meg, hanem a balesetek és betörések előfordulásának lehetőségét is;
a hatalmas üvegfelületek a vétlen felhasználó szempontjából veszélyt, az idegen betolakodó szempontjából lehetőséget jelentenek egy nem kívánt esemény bekövetkezéséhez;
a személyi sérülésekkel járó balesetek megelőzése érdekében az edzett (ESG), a betörés elleni védelemmel szemben pedig a szakadásálló fóliával ellátott, összeragasztott üveglapokból álló (VSG) biztonsági üvegek használata javasolt;

az edzett biztonsági üveget (ESG) speciális hőkezeléssel gyártják;
a gyártás folyamán az üveget 620- 640 °C-ra felhevítik, majd hirtelen 200 °C-ra visszahűtik, amellyel megnövelik az üveg ütésállóságát, és érzéketlenné teszik azt a nagy hőmérséklet-ingadozásokkal szemben;
az edzett üveg akár 200 °C hőmérsékletváltozást is elvisel sérülések nélkül;
az edzett üvegeket leggyakrabban beltéri irodaajtókban, zuhanykabinokban, válaszfalakban, korlátokban használják, ahol kiemelten fontos a baleset megelőzése;
ha az üveg eltörik, az ESG apró, tompa szélű szilánkokra törik, amelyek jelentősen kisebb sérülésveszélyt jelentenek, mint a normál síküveg – maximum horzsolással járnak;

az edzett üvegek hőkezelésekor ún. nikkel-szulfid zárványok alakulnak ki, amelyek az üveghez képest magasabb hőtágulási együtthatóval rendelkeznek, így azonos hőmérséklet hatására jobban tágulnak, mint az üveg többi felülete;
az eltérő hőtágulás következtében az üvegben olyan feszültség alakul ki, amely könnyen spontán töréshez vezethet;
a spontán törések során, az apró szilánkok megóvják az érintetteket a komolyabb személyi sérüléssel járó balesettől, viszont nem kímélik meg egy komoly anyagi kiadással járó üvegpótlástól;
egy ún. „Heat-Soak” eljárás során az üvegeket egy megújított hőkezelési eljárásnak vetik alá;
az eljárásban az üveget 8 óra alatt ismételten 290°C körüli hőmérsékletre melegítik fel, így az esetlegesen várható spontán törések a hőtároló kemencében bekövetkeznek;
a „Heta-Soak” tesztnek köszönhetően az utólagos törések száma rendkívül alacsony (1 db/400 tonna);

betörésvédelmi szempontból a legjobb választást a ragasztott biztonsági üvegek jelentik;
ezek az üvegtípusok PVB – fóliákkal egymáshoz ragasztott üveglapokból állnak;
attól függően, hogy milyen a ragasztáshoz használt fóliák rétegrendje, kerülnek meghatározásra az általuk megjelenített biztonsági fokozatok;
1 db PVB fólia anyagvastagsága 0,38 mm, amelynek megfelelően egy 44.2 (P2A) rétegrendben gyártott biztonsági üveg 2 db fóliával (2*0,38=0,76 mm) kerül egymáshoz erősítésre, amíg a 44.4 (P4A) rétegrendben készített biztonsági üveg esetében ez 4 db fóliát (4*0,38) és + 1,52 mm anyagvastagságot jelent;
a fóliák rétegvastagsága és az összeragasztott üveglapok együttes vastagsága képezi az adott biztonsági üvegtípus anyagvastagságát;

a járatos biztonsági üvegek leginkább csak átdobásgátló- és balesetvédelmi funkcióval bírnak, az erős behatolási kísérletnek nem képesek hosszabb időre ellenállni;
a P4A típus maximum 10 másodperces, a P5A kivitel maximum 15 másodperces, de a P6B (páncélüveg) is maximum 30 másodperces ellenállást tanúsít az üvegek fejszével történő betörése esetén;
a fenti típusok jelentősége elsősorban abban áll, hogy megnehezítik a lakásba való gyors bejutást, s a biztonsági vasalattal kombinálva elriasztják a betörőt, aki időprésben dolgozik;
A biztonsági üvegeket az MSZ EN 356:2000, illetve a DIN 52290 szabványok szerint minősítik;
a polycarbonat technológiával gyártott SILATEC biztonsági üvegek már akár egy 10 perces üvegbetörési kísérletnek is képesek ellenállni;

a nyílászárókkal szemben támasztott követelmények (hőszigetelés, napvédelem, hanggátlás) növekedése magával hozta a többrétegből álló hőszigetelő üvegek gyártását;
az üveglapok közötti légrések megnövelése lehetővé tette a jobb hő-és hangszigetelési képességek elérését;
a légrésekkel egymástól elválasztott üveglapok élzárása speciális tömítőanyaggal történik, amelyek biztosítják, hogy a légrésekben a levegő páratartalma a lehető legalacsonyabb szinten maradjon, mivel a légrésben kialakuló pára károsítaná fémtávtartók, illetve a belső felületen található nemesfém bevonatokat, s ez a töltőgázok (Argon, Krypton) szivárgásához vezetne;
a légtérbe kerülő nedvesség felszívását a távtartóba töltött szárítóanyag (párazáró só) segítségével oldják meg, s ennek segítségével biztosítják hőszigetelt üvegek elvárt élettartamát (25 év) is;
a légtér hermetikus lezárásának fő hátránya, hogy a légrésben és a környezetben uralkodó eltérő nyomásnak a kiegyenlítése nem biztosított;

a légtérben uralkodó nyomást két tényező befolyásolja és alakítja;
az egyik a klimatikus hatásokkal áll szoros összefüggésben, a másik pedig a tengerszint feletti magassággal;
a klimatikus hatások elsősorban a nem kívánt mértékű felmelegedésre, illetve a légkörben kialakuló, hirtelen bekövetkezett lehűlésekre vezethetők vissza;
a külső atmoszféra hőmérsékletének változását nem tudja a hőszigetelt üveg légrésében uralkodó hőmérséklet azonnal lekövetni, ezért a légtérben állandósult hőmérsékletet, hozzá kell igazítani a külső hőmérséklet változásához, különben ez az üveg töréséhez, szétrobbanásához is vezethet;
a másik kiváltó a tengerszint feletti magasság változásából eredeztethető;
ahogy távolodunk a tengerszinttől felfelé haladva, úgy csökken felettünk a levegő mennyisége, s így annak súlya, azaz a nyomása is;
a légköri nyomás a tengerszinten cca. 100 kPa (1000 hPa / 100 000 Pa), ami a tengerszinthez közeli magasságokban felfelé haladva 5,5 kilométerenként megfeleződik, így 5500 m magasságban már csak a fele, 11 000 m magasan a negyede a tengerszinten mérhető értéknek;

ha a külső környezethez viszonyítva a légrés hőmérséklete megemelkedik, illetve a külső atmoszférában uralkodó légnyomás – magasságváltozás hatására - csökken, akkor ezzel egyidejűleg a légrésben uralkodó nyomás megnő;
ha a külső környezethez viszonyítva a légrés hőmérséklete csökken, illetve a külső atmoszférában uralkodó légnyomás növekszik, akkor a légtérben a levegő összehúzódik, s ezáltal csökken a benne lévő nyomás is;
a nyomáskülönbség kialakulásakor az üveglapok erős hajlító-húzófeszültségnek vannak kitéve, s ezáltal „be- vagy kifelé hasasodnak” (dudorodnak), amely nem kíméli a peremzárást sem;
minél nagyobb az üveglapok közötti légrés, annál nagyobb az üvegre, illetve a peremzárásra ható terhelés, amely a nyomáskülönbségből származik, s amely hatására a peremzárás elhajlik;
az elhajlás hátrányos következményei: fényvisszaverődésben jelentkező optikai torzulás; légrésbe épített árnyékolórendszerek akadó működése; csökkenő peremzárás; kondenzáció kialakulása az üvegrésben; üvegtörések, stb.;

az előbbiekben említett káros hatások a nyomáskülönbség kiegyenlítése által kerülhetők el;
a peremzáró felületén létrehozott nyomáskiegyenlítő nyílásnak azonban fontos kritériuma, hogy a nyomás különbségét ne teljesen, hanem csak szabályozottan egyenlítse ki;
a nem szabályozott nyomáskiegyenlítés esetén - a megnövekedett nyomás hirtelen kiegyenlítésével - nedvesség kerül a légrésbe, amely csökkenti a hőszigetelt üveg élettartamát;
a szabályozott nyomáskiegyenlítéshez beépített kapillárisok, szelepek útján történik, amelyek biztosítják a nyomáskiegyenlítés és a nedvességfelvétel közötti egyensúlyt ;
amikor megemelkedik a légtérben lévő hőmérséklet, illetve a nyomás, a „kiengedő-szelep” kinyit, s a kiengedi a meleg, túlnyomásos levegőt, így a külső tér és légrés közötti nyomás kiegyenlítődik;
ha a légtérben csökken a hőmérséklet, illetve csökken az abban lévő nyomás, a „kiengedő-szelep” lezár, a „beengedő-szelep” pedig kinyit, s a melegebb levegő bejuttatásával növeli a légrés nyomását, illetve a külső atmoszféra nyomásához igazítja a légtérben uralkodó nyomást;