RÖGZÍTÉS A GYAKORLATBAN
Bejárati ajtók rögzítése:
- a bejárati ajtókra jóval erősebb terhelések hatnak (erős becsapások, folyamatos statikai igénybevétel);
- a bejárati ajtók kevesebb záródási ponttal rendelkeznek, mint az ablakok;
- a pántok, illetve a záródási pontok tartományában kiegészítő rögzítési pontok elhelyezése célszerű;
- használjunk megfelelően hosszú csavarokat ;
- osztók, sorolások tartományában alkalmazzunk kiegészítő rögzítéseket;
- minden esetben ügyeljünk a mennyezet süllyedésének eshetőségére, s a megfelelő beépítési hézag kialakítására;
- a küszöb alul fusson végig;
Szerkezetek rögzítésekor fordítsunk kiemelt figyelmet az alábbiakra:
- a keretprofilok hajlítószilárdsága;
- a rögzítési pontok helyzete és száma;
- a belső és külső oldali hőmérséklet különbsége;
- előírás szerinti rögzítési távolságok betartása az ablakkeret anyagának hőtágulási együtthatójára tekintettel;
- a rögzítendő elemek tágulási viselkedésének függvényében a rögzítési távolságok csökkentése, illetve a rögzítési pontok számának növelése;
- saroktávolságok előírás szerinti kivitelezése a sarokcsapágyak terhelhetősége végett;
- a bejárati ajtók esetében megnövekedett dinamikus terhelés;
- erős becsapódások kompenzálására a zárólemez és a pántok tartományában alátámasztások, nagyobb nyomásnak is ellenálló kiegészítő rögzítési pontok kialakítása;
- rögzítőelemek rugalmassága, sarokrepedések elkerülése;
Az ablakrögzítéssel kapcsolatos általános elvárások:
- mindig fúrjuk elő a szerkezeteket, s ne használjunk ütőszerszámokat;
- a falazatnál lehetőleg a habarcshézagba fúrjunk;
- ügyeljünk mindenkor a tipli teherbírására és hosszára;
- mindig a tiplihez igazított hosszúságú csavarokat, megfelelő teherbírású rögzítőfüleket és szerelőkonzolokat használjunk;
- a furatolást követően a furatokat fújjuk ki, különben csökken a rögzítőelem teherbíróképessége;
- ügyeljünk a tipligyártó által előírt szél- és tengelytávok betartására az épületszerkezet anyagának függvényében;
- a csavarokat egyenletesen húzzuk meg és feszültségmentesen szorítsuk a keretre (fordulatszámszabályozóval ellátott behajtó használata);
- törekedjünk a teherhordóék és rögzítőelem kombinációjára;
- rögzítéshez szögek alkalmazása tilos !
- az alsó vízszintes tok csavarral történő rögzítése esetén ügyeljünk arra, hogy a csavar tengelye minél bentebb kerüljön, így a tokfalcba jutó víz akadálymentesen el tud folyni;
- a tipli/csavar fejét minden esetben tömítsük le, így nem juthat víz az acélkamrákba;
A rögzítés során előforduló hibák:
- a méretek és súlyok alábecsülése;
- a statika részben vagy teljes egészében történő ignorálása;
- az összes kölcsönhatásban lévő anyag tágulási, illetve zsugorodási tulajdonságának figyelmen kívül hagyása;
- szerkezetek elégtelen, vagy hibás rögzítése;
- rosszul megválasztott csavartávolság;
- helytelenül megválasztott rögzítési mélység;
- teljes oldalak hiányzó rögzítése;
- teljes oldalak hiányzó rögzítése;
Előírás szerinti (RAL) rögzítési követelmények:
Rögzítés során előforduló hibák:
Helyes rögzítési módok:
- a kétszárnyú erkélyajtókat az ütközési pontok mentén, a stulp- és osztótartományban – a megnövekedett nyomásterhelések miatt - kiegészítő rögzítésekkel (konzolok, vinklik, rögzítőfülek, csavarok segítségével) meg kell erősíteni;
Helyes rögzítési módok:
- a rögzítőkonzolok egymás közötti távolsága padlószíntű szerkezetek esetében : maximum 500 mm;
Helyes rögzítési módok:
- megnövekedett nyomásterhelés esetén kiegészítő rögzítési pontok egymással történő kombinálása (rögzítőfülek/szerelő csavarok együttes alkalmazása) javasolt;
Helyes rögzítési módok:
- szerelőfülek és konzolok alkalmazása esetén ügyeljünk arra, hogy a kapcsolódó szakipari ágak (szigetelők, padlóburkolók) tevékenységét ne akadályozzuk;
Alumíniumprofilok kiegészítő rögzítésként:
- ablakok, erkélyajtók, toló szerkezetek esetében, amelyeknél a beépítési hézag az áthidaló tartományában nagyobb, mint 30 mm, alkalmazzunk kiegészítő rögzítésként 5 mm vastag, 50/160 mm-es lapos alumínium profilokat;
- az alumínium profilok használatával megakadályozható a szerkezetek önsúlyából származó deformációk, megengedett elhajlások kialakulása;
HŐTÁGULÁS / ZSUGORODÁS / GÖRBÜLET
A hőmérséklet változásának hatásai:
A hőtágulás jelensége:
- minden szilárd anyag felületének hossza hőmérsékletváltozás hatására megváltozik;
- a hőmérséklet emelkedésével az anyagok tágulnak, a hőmérséklet csökkenésével összehúzódnak;
- a különböző anyagok eltérő lineáris hőtágulási együtthatóval rendelkeznek -- 1.sz. ábra;
- az eltérő hőtágulási együttható adott hőmérsékletváltozás hatására eltérő módon befolyásolja az adott anyag hosszának változását – 2.sz.ábra;
- ugyanazon hőmérséklet hatására a színes PVC profilok hosszváltozása jelentős mértékben meghaladja a fehér műanyag profilok hosszváltozásának mértékét;
A hőtágulás jelensége:
- a hőtágulás hatásának kompenzálását a tervezéskor figyelembe kell venni, különben deformáció, görbület, szélsőséges esetben saroktörés lesz a következménye;
- a műanyag nyílászárók acélmerevítéssel történő ellátása, s az acélszelvények előírásszerinti becsavarozása jelentősen növeli a PVC profilok hőstabilitását, vagyis csökkenti a hőmérsékletváltozás hatására kialakuló alakváltozás mértékét;
- a hőmérsékletváltozás hatására bekövetkező tágulás egy reverzibilis (visszafordítható) folyamat !
a (PVC) = 70 E-06 [1/K],
a (acél) = 12 E-06 [1/K]
A (alum.) = 24 E-06 [1/K]
dL = lineáris hőtágulás
a = hőtágulási együttható (1/K)
L = a profil hossza (mm)
dT = hőmérsékletváltozás (K)
Hőtágulás hatására kialakuló alakváltozások - görbület:
Hőtágulás hatására kialakuló alakváltozások - görbület:
- a görbület a hőmérsékletváltozás hatására alakul ki;
- a PVC esetében az oka lehet a hőmérséklet emelkedésével járó tágulás, de okozhatja az ellentétes irányú zsugorodás is;
- a nem megfelelő rögzítés gyakran vezethet a nyílászáróelemek görbületéhez;
- görbületet okozhat az alsó oldali keret kifelé történő nyomása;
- görbületet okozhat a szárnyaknál a beszorított pozíció, mivel fokozott hőfelvétellel jár;
Teraszajtó görbületének bemutatása mérőzsinór segítségével !
- a vásárlók számos esetben már a megengedettnél kisebb elhajlás esetén is azonnal reklamálnak
Hőtágulás hatására kialakuló elváltozások:
az előbbi példán bemutatott hőmérsékletváltozás hatására kialakuló deformációs jelenségek
A zsugorodás jelensége:
- az anyagok kölcsönhatását illetően napjainkban a zsugorodás nagyobb problémákat okoz, mint a hőtágulás;
- lehűlés hatására a szilárd anyagok összehúzódnak, felmelegedés hatására kitágulnak;
- a zsugorodás a hőtáguláson túlmutató folyamat, amely egy adott felületi hőmérséklet elérésekor következik be;
- a zsugorodáskor az anyag a hőmérsékletemelkedés egy bizonyos pontján „összeugrik”, amely azonnali térfogatcsökkenéssel jár;
- a zsugorodás egy irreverzibilis folyamat !
A zsugorodás jelensége:
- a PVC profilok előállításakor – extrudálást követően – hirtelen visszahűtésre kerülnek, így nyerik el végleges alakjukat;
- a visszahűtés alkalmával a profilokban lévő húzófeszültségek, illetve a hosszú molekulaláncok „megfagynak”;
- a PVC profil felületi hőmérsékletének emelkedésével, amikor a PVC hőmérséklete a kritikus szintet eléri ( 45-50 °C), a molekulák ismét fellazulnak, s az anyag hirtelen összeugrik – ez PVC „emlékező folyamata”;
- a fenti folyamat következtében a profil összezsugorodik, rövidebb lesz, s ezt követően a kiindulási alakját az eredeti hőmérséklet elérését követően sem nyeri már vissza;
A zsugorodás jelensége:
- mivel a profil tömege nem változik, a feloldott molekuláknak a korábbi alakjuktól eltérő formában kell elhelyezkedniük, így már egy minimális zsugorodás is elkerülhetetlen deformációhoz, alakváltozáshoz vezethet;
- a zsugorodást követően, ismételt hőmérsékletváltozás hatására, a profilok ugyanúgy változtatják alakjukat, viszont a kiindulási pont a már zsugorodott hosszméret lesz;
- a kritikus felületi hőmérséklet ( 45-50 C) eléréséig a PVC - a lineáris hőtágulási együtthatójának megfelelően - kitágul, majd ezt elérve, hirtelen összeugrik, s minden további hőmérsékletváltozással járó hatás a zsugorodott, deformált felületen érvényesül;
- a zsugorodás és tágulás folyamata egymásra épül, de ellentétes irányban hat !
- minél nagyobb a felmelegedés, annál jelentősebb a zsugorodás hatása;
A zsugorodás jelensége:
- a napon felejtett szerkezetek üvegezőlécek, külső oldali vízvetők, külső oldali színes takaróprofilok, üvegfelületre ragasztott PVC álosztók a zsugorodás gyorsan és látványosan jelentkezik;
- a zsugorodások megakadályozása érdekében a külső oldalon használt fehér üvegezőléceket beragasztani, vagy csavarral rögzíteni szükséges;
- színes külső oldali lécek, takaróprofilok, álosztók esetén kizárólag alumíniumból készült anyagok használata engedélyezett;
- a főprofilok esetében a zsugorodás nem egyenletes mértékű és lassabban megy végbe, ezért a különböző felületek alakváltozása eltérő mértékű;
- PVC keretbe „beszorított” üvegtáblák, a „mozgásszabadság” nélküli PVC keretek törésekhez, repedésekhez vezethetnek mind a PVC, mint a beépítési hézag tartományában;
- erős felmelegedés hatására – folyamatos terhelés alatt - a profilok deformálódása elkerülhetetlen;
- a PVC profil „ lágyulási hőmérséklete” ≥ 75 °C;
- a fenti hőmérséklettartományban, illetve azt meghaladóan – tartós terhelés esetén – a PVC maradandó alakváltozást szenved el;
- az elszenvedett deformáció mértéke a hőmérséklet és a terhelés nagyságának függvénye;
Terhelés hatására kialakuló deformáció a gyakorlatban
