SOROLÁSOK - HŐTÁGULÁS - STATIKA
Meghatározó alapelvek figyelembevétele:
- megszakítások nélküli magas tömítettség;
- a beépítési hézagoknál a hőtágulás és a zsugorodás figyelembevétele;
- problémamentes, jól tömített csatlakozások kialakítása minden oldalon;
Sorolások gyakorlati példái :
- A: tompa sorolás: tágulási viselkedés és statikai követelmények mellőzésével;
- B: H_sorolók: jelentős tágulás és minimális statika;
- C: szerkezetsorolás: jelentős tágulás + erős statikai követelmények;
A dilatációs- és a statikai sorolásokkal szemben támasztott követelmények:
- fordítsunk kiemelt figyelmet a hőmérsékletváltozás hatására kialakuló hosszváltozások kompenzálására;
- fehér szerkezetek esetében 3,50 méter, színes és blendés szerkezetek esetében 2,50 méter felett a tágulási sajátossággal (dilatáció)számolni kell;
- a sorolási tartományban tervezzünk be oldalanként egy minimum 5 – 5 mm-es tágulási hézagot;
- a tágulási hézagok meglétét biztosítsuk körkörösen az épületszerkezet egészének vonatkozásában;
A dilatációs- és statikai sorolásokkal szemben támasztott követelmények:
- a megfelelő terhelésátvitel biztosítása érdekében használjunk vinklit, illetve konzolokat a sorolások rögzítési tartományában;
- a dilatációs mozgások biztosítása érdekében a felső oldali szerelőkonzolt ne csavarozzuk össze fixen a sorolóban található acélszelvénnyel, azt hagyjuk lazán;
- a terhelések megfelelő továbbítása az épületszerkezetre minden esetben az alsó oldali konzolokon keresztül történjen;
Hőtágulás sajátosságainak figyelmen kívül hagyása a gyakorlatban
Hőtágulás sajátosságainak figyelmen kívül hagyása a gyakorlatban
SZIGETELÉS ÉS VÍZZÁRÁS TERVEZÉSE
Szigetelési háttér
- hatalmas méretek, helyiségmagasságú elemek;
- egyre nagyobb szerkezetek, egyre nagyobb üvegfrontok, keskeny keretek;
- túlnyúlás nélküli tetőszerkezetek, előtetők elhagyása;
Szigetelési háttér
- növekvő heves esőzések, zivatarok;
- időjárás hatásainak kitett, homlokzattal teljesen egy síkban lévő szerkezetek;
- védtelen homlokzatok, nedvességre érzékeny alapanyagok;
- akadálymentes kivitelek;
- az átnedvesedés veszélye folyamatosan nő !
Szigetelési háttér
- az egyre-másra előforduló károk új kihívásokat jelentenek a nyílászárók, padlószíntű szerkezetek, illetve ablakpárkányok szigetelése terén;
Szigetelési háttér
- az épületeket érő károk milliós nagyságrendet képviselnek;
- akár egyetlen hibásan kivitelezett épületcsatlakozás is tetemes károkat okozhat egy adott épületben;
- a kár értékes idővel, sok pénzzel és mindenekelőtt a vásárlói bizalom gyors elvesztésével, presztízsrombolással jár;
Tömítetlenségi problémák
- a nyílászárók tömítetlenségének egyik következménye a légzárásmentesség = „huzat”;
- a hanghidak révén „túl hangossá” váló szerkezetek kialakulása szintén a nem megfelelő tömítettségre vezethető vissza;
- a tömítetlenség harmadik velejárója a falcban megjelenő kondenzvíz, penész, por és szennyeződés;
Tömítetlenségi problémák
- a kiegészítőprofilok tömítetlensége páralecsapódáshoz, s a kamrák tartományában bekövetkező hőveszteséghez vezethet;
- a nyitott profilvégeket minden esetben le kell zárni;
- a vízszintes és függőleges profilok találkozásának tartományában lévő réseket minden esetben ki kell tömíteni;
- tömítések nélkül közvetlen nyílások jönnek létre, amelyek jelentősen rontják a hő-és hangszigetelést is;
- a tömített, lezárt kiegészítő profilok a falazatban későbbiekben kialakuló nyílások és rések ellen is védelmet nyújtanak;
Szellőztetés hiánya
- a jelenlegi építkezési módot egyre inkább a „tömör légzárás” jellemzi;
- a szellőztetés problematikájával csak kevés tervező és építtető foglalkozik;
- a páralecsapódás és a nem kívánt penészedés elkerülése érdekében elengedhetetlen a relatív páratartalom aktív kezelése és a szabályozott szellőztetés biztosítása;
Szellőztetés hiánya
- egy lakásban naponta körülbelül 10-15 liter víz szabadul fel a levegőben vízgőzként, amelynek a szabadba történő „kiszellőztetéséről” gondoskodni kell;
- ha a szükséges szellőztetést nem tudjuk biztosítani, akkor az épületszerkezeti elemek átnedvesednek és elindul a penészképződés;
- a páratartalom (gőznyomás) és a légnyomás mindig ki akarja egymást egyenlíteni;
- mivel a meleg levegő tömege kisebb, így a külső oldali nagyobb nyomás a belső tér felé áramoltatja a hideg levegőt;
- hőtechnikai szempontból egy jól szigetelt épület leggyengébb pontja a nyílászáró marad;
Szellőztetés hiánya
- kondenzáció az üveg szélén -- különösen veszélyeztetett a nem melegperemes tartomány (alumínium távtartó);
- páralecsapódás a profilfelületeken – a főkamrában elhelyezett acélzártszelvény a hideg levegőt a belső profilfelületekre vezeti;
- páralecsapódás a kávatartományban – a nem megfelelően szigetelt kávákban komoly hőhídjelenség alakul ki;
Szigetelési problémák az épületcsatlakozási tartományban
- megoldandó problémák az épületszigetelésben;
Szigetelési problémák az épületcsatlakozási tartományban
- megoldandó problémák a csatlakozási csomópontokban;
Szigetelési problémák az épületcsatlakozási tartományban
- megoldandó problémák a kávák tartományában;
Szigetelési problémák az épületcsatlakozási tartományban
- megoldandó problémák a padlóbeállók tartományában;
SZIGETELÉSSEL, VÍZZÁRÁSSAL KAPCSOLATOS FELADATOK
Alapvető Szigetelési Irányelvek
- teremtsünk tiszta csatlakozási helyzetet a szigetelést végző szakipar számára;
- biztosítsunk speciális megoldásokat a padlószintű szerkezetek részére -- a szigetelés oldalirányú „megemelése” a kialakítás függvényében;
- kerüljük az alumínium burkolatra történő szigetelést – anyagok eltérő hőtágulása, a hidegebb alumínium felületen képződő pára lecsapódása és behatolása a szigetelés mögötti tartományba;
- törekedjünk arra, hogy a vízszintes és függőleges szigetelés azonos szinten kerüljön kialakításra;
Szigetelés és vízzárás
- a lábazaton a vízszigetelő réteget az építési fázisban 300 mm-es magasságig a talajszint fölé kell emelni;
- a vízszigetelő réteg magassága befejezett állapotban sem lehet alacsonyabban a kész padlószint felett, mint 150 mm;
Szigetelés és vízzárás RAL
- az esőzések által kialakuló talajvíz erős szél hatására a küszöb irányába indul el;
- a tehermentesítés a nyílászáró teljes szélességében elhelyezett vízelvezetőcsatornák által történhet;
- biztosítani kell a burkolat kifelé irányuló lejtését;
- nyitott burkolathézag esetén a lejtés mértéke 1%, zárt burkolati hézagok esetén 2,5%;
- a küszöb felső széle minden esetben a legmagasabb lehetséges víztorlódási szint felett legyen;
- a külső falra érkező csapadék és a szerkezeten lefolyó homlokzati víz – erős szél hatására - a küszöb mögötti területre hatol be;
- megelőzés: a szemöldökrészen kialakított csepegtető perem, vagy ereszcsatorna, illetve szorosan a külső falhoz illesztett előtető alkalmazása által;
- feladat: a homlokzatra jutó víz kontrollált elvezetése;
- közvetlen csapóesőnek való kitettség hatásának csökkentése: kellően előre-és oldalra kinyúló, legalább 600 -os árnyékolást biztosító előtető, illetve visszaugró homlokzat kialakítása által;
Szigetelés és vízzárás ÖNORM
- a szerkezetek csatlakozási magasságát azok tervezett és kialakított beépítési pozíciója határozza meg;
- túlnyúlással rendelkező előtetők, illetve homlokzati visszaléptetések által lehetőség van a csatlakozás/vízzárási magasság csökkentésére;
Szigetelés és vízzárás ÖNORM
- az előírt 150 mm-es csatlakozási magasság védett, vagy részben védett beépítési helyzet esetén csökkenthető;
- a csatlakozási magasság tovább csökkenthető különböző szélességű és mélységű vízelvezető csatornák kiépítése által;
